Eredetét tekintve megoszlanak a vélemények. Egyes források szerint Franciaország, Franche Comté vidék a bölcsője, más kutatás az olaszországi dél-tiroli vidéket jelölik és névadójának is az ott található Tramin községet tartják.
Franciaországból származó fajta, több európai országban is termesztik, de fellelhető Ausztráliában, Kaliforniában és Új-Zélandon is. Nálunk államilag minősített különböző szelekciói és keresztezései Kiss Ervin nevéhez fűződik. A Pinot fajtakörhöz tartozik, vagyis a Pinot noir (Kék burgundi), Pinot violet (Violaszinű burgundi), a Pinot gris(Szürke burgundi), a Pinot rose (Piros burgundi) és a Pinot blanc (Fehér burgundi) fajtacsoport tagja.
Eredetét tekintve ősi magyar fajtának számít, bár egyes vélemények szerint Stájerország is magáénak vallja.(német neve: Lämmerschwanz) Már a filoxéra vész előtt is termelték Somlón és a Neszmélyi területeken, majd erős visszaesés következett. 1997-ben kapott a fajta állami minősítést és ezután került ismét „felfedezésre”.
Magyar nemesítés eredménye. Kocsis Pál szőlőnemesítő alkotta meg 1930-ban a Csabagyöngye és a Pozsonyi fehér szőlők keresztezéséből, Kecskeméten. Állami minősítést 1959-ben kapta meg. Korán szüretelhető, kiváló muskotályos ízű szőlőfajta. Sokoldalú, hiszen kezdetben csemegeszőlőként termesztették és ma is kedvelt étkezési fajta, de a reduktív technológiának köszönhetően fantasztikus, könnyed nyári bor készíthető belőle. Hivatalos besorolása ma már – mivel az EU nem ismeri el a kettőshasznosítású fajtabesorolást – borszőlőként szerepel. Az ízletes bora mellett népszerű a belőle készült szőlőpárlat is, hiszen egyedi és jellegzetes ízvilága a pálinka illatában és ízében is visszaköszön.
Az olasz- és a rajnai nem összetévesztendő, két önálló fajta. Az olaszrizling olasz, vagy francia származású elterjedt szőlőfajta, Magyarországon az egyik leggyakoribb. Hozzánk Franciaországból került a 19. század közepétől. A nagy filoxéra járvány elpusztította szőlők helyébe ültették.
Németországban Mosler, Franciaországban Tokay néven ismerik. Hazánkban elsősorban Tokaj-Hegyalja, Somló, Mecsekalja és a Balatonfüred-Csopaki borvidéken található, de Neszmély környéke is meglepően jókat produkál ebből a fajtából. Jelenleg több kísérlet is van a fajtával (szelekciós nemesítés).
Származását tekintve nem keresztezett fajta, mai ismereteink szerint hazánkban létrejött magoncból keletkezett és a Furminttal állhat rokonságban. Kedvelt minőségi fehérborszőlő-fajta, ami itthon a legelterjedtebb fajták között, az előkelő kilencedik helyen áll. Megtalálható a mátrai, egri, villányi, somlói borvidéken, de legjobban a Tokaj-Hegyalja természeti adottságait szereti.
Dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő 1960-ban, a Keszthely melletti Cserszegtomajon alkotta meg az Irsai Olivér és a Piros tramini keresztezéséből ezt az értékes tulajdonságokkal rendelkező szőlőfajtát.
A rajnai rizling a világ legnemesebb szőlőfajtáinak egyike. A Chardonnay után a világ második legismertebb fehér szőlőfajta. Nevét származási helyéről, a Rajna-mellékéről kapta, és csak névrokonságot mutat az olaszrizlinggel. Gyakran találkozhatunk rövidített elnevezésével, a rizlinggel is.
A világ legtöbb szőlőtermesztő országában megtalálható a termesztésben. Ahogy azt a hangzatos név is sejteti, Franciaországból származik, ahol a Bordeaux-i borvidék száraz és édes fehérborainak alapjául szolgál (többnyire Sémillon-nal házasítva), de emellett nagy népszerűségnek örvend a borászok körében a Loire-völgyében is. Mivel Sauvignon Blanc szőlőfajta a hűvösebb klímájú termőterületeket kedveli leginkább, nem csoda, hogy Franciaországon kívül, Új-Zélandon és Chilében készülnek legszebb borai.
