Eredetét tekintve ősi magyar fajtának számít, bár egyes vélemények szerint Stájerország is magáénak vallja.(német neve: Lämmerschwanz) Már a filoxéra vész előtt is termelték Somlón és a Neszmélyi területeken, majd erős visszaesés következett. 1997-ben kapott a fajta állami minősítést és ezután került ismét „felfedezésre”.
Magyar nemesítés eredménye. Kocsis Pál szőlőnemesítő alkotta meg 1930-ban a Csabagyöngye és a Pozsonyi fehér szőlők keresztezéséből, Kecskeméten. Állami minősítést 1959-ben kapta meg. Korán szüretelhető, kiváló muskotályos ízű szőlőfajta. Sokoldalú, hiszen kezdetben csemegeszőlőként termesztették és ma is kedvelt étkezési fajta, de a reduktív technológiának köszönhetően fantasztikus, könnyed nyári bor készíthető belőle. Hivatalos besorolása ma már – mivel az EU nem ismeri el a kettőshasznosítású fajtabesorolást – borszőlőként szerepel. Az ízletes bora mellett népszerű a belőle készült szőlőpárlat is, hiszen egyedi és jellegzetes ízvilága a pálinka illatában és ízében is visszaköszön.
Az olasz- és a rajnai nem összetévesztendő, két önálló fajta. Az olaszrizling olasz, vagy francia származású elterjedt szőlőfajta, Magyarországon az egyik leggyakoribb. Hozzánk Franciaországból került a 19. század közepétől. A nagy filoxéra járvány elpusztította szőlők helyébe ültették.
Származási helye a Rajna vidéke.
A Syrah a Vitis allobrogica család leszármazottja és a Dureza x Mondeuse Blanche természetes kereszteződésével jött létre a Rajna borvidékén.
Származási helye Kis-Ázsia, legismertebb magyarországi termőhelye Szekszárd. Balkáni eredetű, de mára már teljes egészében magyarnak tekintett fajta. Hazánkba a török hódoltság idején került. A neve az albániai Shkodra város szerbhorvát „Skadar” nevéből ered. Néhány borász egészen kiemelkedő borokat készít ebből a kézimunka igényes, régi fajtából (pl. Arad környékén).
Világfajta, egyike a legrégebben, már az ókorban ismert szőlőfajtáknak. Francia eredetű, Champagne-i és Bourgogne-i borvidék meghatározó fajtája, a francia pezsgők nagy része ebből készül. Ez utóbbi terület névadója is egyben, hazánkban Kék burgundinak és Villányi kisburgundinak is nevezik, német nyelvterületen Blauer Burgunder-nek. Pinot fajtacsoport tagja, így a legtöbbünk által ismert Szürkebarát testvére.
A nagy kékszőlő-fajták egyike. Illata éretlenül fűre is emlékeztet, érett szőlőjének bora pedig málnára és rózsára. A merlot Franciaországból, Bordeaux-ból származik. Igen elterjedt és kedvelt szőlőfajta szerte a világon. Jól lekerekíti a Cabernet fajtákat, tehát kiváló társ a házasításhoz. Ideális termővidéke Szekszárd.
A világ igen sok szőlőtermesztő országában ismerik és termesztik. Világfajta.
A kékfrankos szőlőfajta pontos eredete nem ismert. Elsősorban a német nyelvű országokra és Magyarországra jellemző fajta. Az Egri és Szekszárdi Bikavér legfontosabb összetevője. az ország egész területén megtalálható, ahol kékszőlőt termelnek. A legnagyobb területen termesztett fajta Magyarországon.
A Loire völgyéből (Chinon) származó fajtaborok a legismertebbek. Bordeaux-ban is kedvelt fajta, de inkább házasításokban alkalmazzák. A cabernet savuignon-nál könnyebb borokat ad, kevesebb tanninnal. fűszeresség, borsosság jellemzi. Aromakarakterisztikáját a dohány, a bors, és a málna, szilva jellemzi a legjobban. A Loire-t leszámítva Villány és Szekszárd az a két régió, ahol rendszeresen fajtaborként hasznosítják. Mindkét helyen szép, telt és fűszeres borokat ad a fajta. Minden borvidékünkön megtalálható, régebb óta van termesztésben. mint a cabernet sauvignon.
A vörösborok királya. Az egész világon elterjedt fajta. Minden vörösbort termő vidékünkön az egyik kiemelkedő fajta.
Származási helye Franciaország-, Bordeaux, ahol Cabernet Franc és Merlot fajtákkal házasítva kerül a palackba. A jó évjáratok nagyon hosszú idő alatt fejlődnek ki, ez Villányban legalább 10 év, Szekszárdon 5-6 év. Magyarország legszebb cabernet sauvignon-jai a villányi és a szekszárdi borvidéken készülnek.
