Eredetét tekintve ősi magyar fajtának számít, bár egyes vélemények szerint Stájerország is magáénak vallja.(német neve: Lämmerschwanz) Már a filoxéra vész előtt is termelték Somlón és a Neszmélyi területeken, majd erős visszaesés következett. 1997-ben kapott a fajta állami minősítést és ezután került ismét „felfedezésre”.
Magyar nemesítés eredménye. Kocsis Pál szőlőnemesítő alkotta meg 1930-ban a Csabagyöngye és a Pozsonyi fehér szőlők keresztezéséből, Kecskeméten. Állami minősítést 1959-ben kapta meg. Korán szüretelhető, kiváló muskotályos ízű szőlőfajta. Sokoldalú, hiszen kezdetben csemegeszőlőként termesztették és ma is kedvelt étkezési fajta, de a reduktív technológiának köszönhetően fantasztikus, könnyed nyári bor készíthető belőle. Hivatalos besorolása ma már – mivel az EU nem ismeri el a kettőshasznosítású fajtabesorolást – borszőlőként szerepel. Az ízletes bora mellett népszerű a belőle készült szőlőpárlat is, hiszen egyedi és jellegzetes ízvilága a pálinka illatában és ízében is visszaköszön.
Az olasz- és a rajnai nem összetévesztendő, két önálló fajta. Az olaszrizling olasz, vagy francia származású elterjedt szőlőfajta, Magyarországon az egyik leggyakoribb. Hozzánk Franciaországból került a 19. század közepétől. A nagy filoxéra járvány elpusztította szőlők helyébe ültették.
Származási helye a Rajna vidéke.
A Syrah a Vitis allobrogica család leszármazottja és a Dureza x Mondeuse Blanche természetes kereszteződésével jött létre a Rajna borvidékén.
Származási helye Kis-Ázsia, legismertebb magyarországi termőhelye Szekszárd. Balkáni eredetű, de mára már teljes egészében magyarnak tekintett fajta. Hazánkba a török hódoltság idején került. A neve az albániai Shkodra város szerbhorvát „Skadar” nevéből ered. Néhány borász egészen kiemelkedő borokat készít ebből a kézimunka igényes, régi fajtából (pl. Arad környékén).
Őshazájának Franciaország tekinthető. Jó néhány európai, Európán kívüli, illetve tengerentúli országban megtalálható. Magyarországi Villányi kisburgundi néven már kedvelt fajta volt az előző század elején. Egri vidékünk egyezik meg a fajta kedvelt termelőhelyének, Burgundiának az adottságaival. Az Újvilágban Új-Zéland készít stílusos borokat ebből a fajtából. A kékszőlők hercegének nevezik.A világ igen sok szőlőtermesztő országában ismerik és termesztik. Világfajta.
A nagy kékszőlő-fajták egyike. Illata éretlenül fűre is emlékeztet, érett szőlőjének bora pedig málnára és rózsára. A merlot Franciaországból, Bordeaux-ból származik. Igen elterjedt és kedvelt szőlőfajta szerte a világon. Jól lekerekíti a Cabernet fajtákat, tehát kiváló társ a házasításhoz. Ideális termővidéke Szekszárd.
A világ igen sok szőlőtermesztő országában ismerik és termesztik. Világfajta.
A kékfrankos szőlőfajta pontos eredete nem ismert. Elsősorban a német nyelvű országokra és Magyarországra jellemző fajta. Az Egri és Szekszárdi Bikavér legfontosabb összetevője. az ország egész területén megtalálható, ahol kékszőlőt termelnek. A legnagyobb területen termesztett fajta Magyarországon.
A Loire völgyéből (Chinon) származó fajtaborok a legismertebbek. Bordeaux-ban is kedvelt fajta, de inkább házasításokban alkalmazzák. A cabernet savuignon-nál könnyebb borokat ad, kevesebb tanninnal. fűszeresség, borsosság jellemzi. Aromakarakterisztikáját a dohány, a bors, és a málna, szilva jellemzi a legjobban. A Loire-t leszámítva Villány és Szekszárd az a két régió, ahol rendszeresen fajtaborként hasznosítják. Mindkét helyen szép, telt és fűszeres borokat ad a fajta. Minden borvidékünkön megtalálható, régebb óta van termesztésben. mint a cabernet sauvignon.
A vörösborok királya. Az egész világon elterjedt fajta. Minden vörösbort termő vidékünkön az egyik kiemelkedő fajta.
Származási helye Franciaország-, Bordeaux, ahol Cabernet Franc és Merlot fajtákkal házasítva kerül a palackba. A jó évjáratok nagyon hosszú idő alatt fejlődnek ki, ez Villányban legalább 10 év, Szekszárdon 5-6 év. Magyarország legszebb cabernet sauvignon-jai a villányi és a szekszárdi borvidéken készülnek.
