Hazánkba a múlt század közepén került és elterjedése két-három területre korlátozódott. Elsősorban a Mecsekaljai borvidékre, majd a dél-dunántúli szőlőkben – Szekszárd, Pécs, Villány – jelent meg és szórványosan az Alföldön. Bár engedélyezett fajta, de leginkább választékbővítő funkciót tölt be. Igen érzékeny úgy az időjárás, a talaj, mint a kártevők vonatkozásában, ezért ma már egyre csökken a termőterülete.
Kellemes fűszeres ízű karakteres fehérbor, de az évjáratok nagyban meghatározzák a minőségét. Kellemes zamata csak a jó évjáratokban élvezhető, de akkor kiemelkedő élményt nyújt. Esetenként töppedt változatban is szüretelhető, ilyenkor aszalt gyümölcsökre emlékeztető kellemesen édes, magas alkoholtartalmú bor készül belőle.
