Borszőlő

Generosa

Születése a Móri borvidékhez köthető, egész pontosan Csókakőn alkotta meg Bíró Károly nemesítő 1951-ben, a Piros Tramini és az Ezerjó keresztezésével. Az így megszületett hibrid magja került a Kecskeméti kutatóállomásra, ahol Dr Hajdú Edit fejezte be a munkát.

Tovább olvasom »

Ezerjó

Magyar fajta, ami az egész országban elterjedt, de igazi hazája a Móri borvidék. Nagyüzemi termelésben a tömegborszőlő-fajták közé sorolják.

Tovább olvasom »

Cirfandli

Eredetét tekintve megoszlanak a szőlészettel foglalkozók véleményei. Legtöbbjük osztrák eredetűnek határozzák meg, de vannak, akik Olaszországból eredeztetik, szerintük onnan kerül be Ausztriába.

Tovább olvasom »

Juhfark

Eredetét tekintve ősi magyar fajtának számít, bár egyes vélemények szerint Stájerország is magáénak vallja.(német neve: Lämmerschwanz) Már a filoxéra vész előtt is termelték Somlón és a Neszmélyi területeken, majd erős visszaesés következett. 1997-ben kapott a fajta állami minősítést és ezután került ismét „felfedezésre”.

Tovább olvasom »

Irsai Olivér

Magyar nemesítés eredménye. Kocsis Pál szőlőnemesítő alkotta meg 1930-ban a Csabagyöngye és a Pozsonyi fehér szőlők keresztezéséből, Kecskeméten. Állami minősítést 1959-ben kapta meg. Korán szüretelhető, kiváló muskotályos ízű szőlőfajta. Sokoldalú, hiszen kezdetben csemegeszőlőként termesztették és ma is kedvelt étkezési fajta, de a reduktív technológiának köszönhetően fantasztikus, könnyed nyári bor készíthető belőle. Hivatalos besorolása ma már – mivel az EU nem ismeri el a kettőshasznosítású fajtabesorolást – borszőlőként szerepel. Az ízletes bora mellett népszerű a belőle készült szőlőpárlat is, hiszen egyedi és jellegzetes ízvilága a pálinka illatában és ízében is visszaköszön.

Tovább olvasom »

Olaszrizling

Az olasz- és a rajnai nem összetévesztendő, két önálló fajta. Az olaszrizling olasz, vagy francia származású elterjedt szőlőfajta, Magyarországon az egyik leggyakoribb. Hozzánk Franciaországból került a 19. század közepétől. A nagy filoxéra járvány elpusztította szőlők helyébe ültették.

Tovább olvasom »

Kadarka

Származási helye Kis-Ázsia, legismertebb magyarországi termőhelye Szekszárd. Balkáni eredetű, de mára már teljes egészében magyarnak tekintett fajta. Hazánkba a török hódoltság idején került. A neve az albániai Shkodra város szerbhorvát „Skadar” nevéből ered. Néhány borász egészen kiemelkedő borokat készít ebből a kézimunka igényes, régi fajtából (pl. Arad környékén).

Tovább olvasom »

Pinot Noir

Világfajta, egyike a legrégebben, már az ókorban ismert szőlőfajtáknak. Francia eredetű, Champagne-i és Bourgogne-i borvidék meghatározó fajtája, a francia pezsgők nagy része ebből készül. Ez utóbbi terület névadója is egyben, hazánkban Kék burgundinak és Villányi kisburgundinak is nevezik, német nyelvterületen Blauer Burgunder-nek. Pinot fajtacsoport tagja, így a legtöbbünk által ismert Szürkebarát testvére.

Tovább olvasom »

Merlot

A nagy kékszőlő-fajták egyike. Illata éretlenül fűre is emlékeztet, érett szőlőjének bora pedig málnára és rózsára. A merlot Franciaországból, Bordeaux-ból származik. Igen elterjedt és kedvelt szőlőfajta szerte a világon. Jól lekerekíti a Cabernet fajtákat, tehát kiváló társ a házasításhoz. Ideális termővidéke Szekszárd.
A világ igen sok szőlőtermesztő országában ismerik és termesztik. Világfajta.

Tovább olvasom »

Kékfrankos

A kékfrankos szőlőfajta pontos eredete nem ismert. Elsősorban a német nyelvű országokra és Magyarországra jellemző fajta. Az Egri és Szekszárdi Bikavér legfontosabb összetevője. az ország egész területén megtalálható, ahol kékszőlőt termelnek. A legnagyobb területen termesztett fajta Magyarországon.

Tovább olvasom »