Egy új, az Európai Beruházási Bank (EBB) által készített felmérés szerint a magyarok közel kétharmada elismeri, hogy az éghajlatváltozás miatt változtatnia kell majd az életmódján. A kutatás rámutat, hogy a magyar lakosság többsége fontosnak tartja az alkalmazkodást a klímaváltozás kihívásaihoz, és sürgeti a kormányt, hogy prioritásként kezelje az éghajlatvédelmi intézkedéseket.
Növekszik a januárban hatályba lépett új ESG szabályozás után érdeklődők száma a kötelezetti körön túl, a kis- és középvállalkozások között is. Mindemellett az ismeretek elmélyítése és megfelelő gyakorlati alkalmazása még időt igényel – derül ki a Billingo, Magyarország egyik vezető online számlázási platformja által, saját felhasználói körében végzett friss kutatásából, melynek középpontjában az ESG (Environmental, Social, Governance – Környezeti, Társadalmi és Vállalatirányítási) szempontok ismertsége, alkalmazása áll. A kutatás biztató eredményeket mutat, hiszen akik már foglalkoztak az ESG témával sikeresen fordították vállalkozásuk előnyére a szemlélet beépítését működésükbe. Ugyanakkor kiderült, hogy az ESG-törvényről és a fenntarthatósági szempontokról további széleskörű tájékoztatásra van szüksége a vállalkozásoknak.
A különböző élelmiszerek környezeti lábnyomát tekintve a legtöbben a húsevők életmódját tartják a legkevésbé fenntarthatónak, a kizárólag növényi táplálkozást pedig a bolygó számára leginkább előnyösnek. Számos tényező befolyásolja mindezt.
A magyar borászat továbbra is a hazai agrárium egyik legfontosabb pillére, melyet a kormány célzott támogatásokkal segít, hogy erősítse versenyképességét és nemzetközi elismertségét – mondta Nagy István agrárminiszter szombaton, Somlójenőn, a Somlói Juhfark Ünnepen.
Egyelőre kicsi, behatárolt, de önmagához képest kifejezetten gyorsan fejlődő szegmens az alacsony alkoholtartalmú és alkoholmentes (no-low) italoké. Itthon a fogyasztói edukáció időszakát éljük, a gyártók és forgalmazók termékeik pozicionálására koncentrálnak. Cikkünkben a piac néhány jellemző szereplője mondja el, hogyan látja saját helyzetéből a no-low italok világát.
Az Európai Bíróság (EB)úgy döntött, hogy az EU-tagállamok nem tilthatják meg növényi alapú termékek esetében az olyan kifejezések használatát, mint például a „steak” vagy „kolbász”, amennyiben a termék csomagolásán annak összetevői egyértelműen fel vannak tüntetve.
A pandémia után előállt gazdasági kihívások a már korábban is népszerű saját márkák malmára hajtották a vizet. Mint az az első féléves adatokból látszik, egyre több fogyasztó választ saját márkát, és ahogy az EY legfrissebb felmérése is megállapítja, nem igazán lehet a trend visszafordulására számítani.
Egészségünk megőrzése érdekében érdemes figyelni a részletekre.
Sokat változott az élelmiszerekhez való viszonyunk az elmúlt évszázadban, a gazdálkodásról és a teljes önellátásról áttértünk egy másfajta társadalmi berendezkedésre, amelyben elsősorban fogyasztók vagyunk. Ennek eredményeképpen nem mindig figyelünk azokra az élelmiszerekre, amelyeket a boltban vásárolunk. A különböző szabályozásoknak köszönhetően napjainkban már a kereskedelmi forgalomban elérhető élelmiszereket sok információval ellátott címkével lehet csak árusítani, így ha megtanulunk jól figyelni, nagyon sokat tehetünk magunk és a környezetünk egészségéért – írja az egy.hu
Az élelmiszer-pazarlás az élelmiszerlánc első számú fenntarthatósági problémája, nem pedig a hagyományos állattartás, az öntözéses gazdálkodás, vagy a nagyüzemi élelmiszer-előállítás – mondta az agrárminiszter az élelmiszer-hulladék megelőzéséről szóló konferencián.
Az Agrárminisztérium számos fejlesztési- és beruházási programjai által a magyar borászat minőségében- és technológiai hátterében is nagymértékben fejlődött
