Komoly változások figyelhetőek meg a hazai sörpiacon: bár a fogyasztás csökkenése ezt
az ágazatot sem kíméli, a minőségi sörök iránt azonban egyre növekvő kereslet
tapasztalható. Ez különösen kedvez a kisüzemi, vagy más néven kézműves sörfőzdéknek,
amelyek egyre népszerűbbek a lakosság körében. Az elmúlt évben bevezetett
kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR), valamint az idén júliustól életbe lépő
kötelező visszaváltási rendszer (DRS) komoly nehézségeket okozott a sörfőzdéknél.
Az Agrárszektor által megkérdezett ágazati szereplők azonban jellemzően pozitívan
nyilatkoztak helyzetükről, és a fogyasztás fellendülését várják a nyári időszak hátralevő
részében.
A sörfogyasztás alakulása Magyarországon
Míg 1990-ben még fejenként 105 liter sör fogyott Magyarországon, ez 2014-re 59 literre esett
vissza. Az iparágban azonban egy technológiai és minőségi forradalom zajlott le, így a
sörfogyasztás azóta 68 liter per főre emelkedett. Az elmúlt években azonban a koronavírus-
járvány hatására megtorpant a növekedés. A Magyar Sörgyártók Szövetségének adatai szerint
a hazai sörfogyasztás 2023-ban alig több, mint 5,4 millió hektoliter volt, ami 10%-os
visszaesést jelentett a 2022-ben mért 6,01 millió hektoliteres szinthez képest. Idén ugyanakkor
sikerülhet ennek a lemaradásnak egy részét ledolgozni, de hosszú távon a szakértők az
alkoholfogyasztás visszaesésével párhuzamosan a sörfogyasztás trendszerű csökkenésével is
számolnak.
Kézműves sörfőzdék: Növekedés és kihívások
A kézműves és kisüzemi sörfőzdék szegmense bizonyos szintű növekedést tapasztalhat, bár
az utóbbi időszak költségnövekedései – alapanyagárak, energiaárak, bérköltségek – erősebben
sújtották őket. A kiterjesztett gyártói felelősség és a kötelező visszaváltási rendszer komoly
adminisztrációs és költségbeli nehézségeket okozott, amelyeket nem, vagy csak részben
tudtak érvényesíteni áraikban. A fesztiválszezon és a sportesemények sem jelentenek feltétlen
növekedést a forgalomban, mivel ezeknek a főzdéknek alapvetően nem céljuk a nagy
volumenű értékesítés, inkább a kulturált sörfogyasztásra és a különlegességekre fogékony
vevőkre alapoznak.
Komoly adminisztrációs terhek a DRS rendszer bevezetése miatt
Starcsevics Péter, a Stari Sörfőzde vezetője és a Kisüzemi Sörfőzdék Országos Egyesületének
(KSE) elnöke elmondta, hogy a DRS rendszer bevezetése nagy nehézséget okozott a
kézműves sörfőzdéknek. Az időzítés a lehető legrosszabb volt, mivel a kötelező visszaváltási
rendszer éppen a nyári szezon közepén lépett életbe, amikor a sörfőzdék egyébként is
leterheltek. Emellett komoly adminisztrációs terhet jelentett az, hogy minden terméket
regisztrálni kellett, ami sok főzdének problémát okozott.
Költségnövekedések és piaci kihívások
A kisüzemi sörfőzdéknek az elmúlt évben jelentős költségnövekedésekkel kellett
szembenézniük. Az EPR és DRS díjak, valamint az alapanyagárak, energiaárak és
bérköltségek emelkedése komoly kihívást jelentett. Bukovinszky László, a Szent András
Sörfőzde ügyvezetője szerint a DRS rendszerrel többlet költséget és váratlanul nagy többlet
adminisztrációt kaptak a nyakukba, ami tovább nehezítette helyzetüket.
A jövő kilátásai
A sörpiacon tapasztalható változások és kihívások ellenére a kisüzemi sörfőzdék pozitív
várakozásokkal tekintenek a jövőbe. A nyári időszakban a fogyasztás fellendülését várják, bár
hosszú távon továbbra is kihívást jelent a sörfogyasztás trendszerű csökkenése. A kézműves
sörök iránti növekvő kereslet azonban reményt ad arra, hogy a minőségi termékek iránti igény
továbbra is fenntartja a kisüzemi sörfőzdék helyét a piacon.
Forrás: Trade Magazin
