Következetes munkával el kell érni, hogy a jövőben minél több magyar honfitársunknál
legyen az egészséges táplálkozás szerves része a méz. Az exportorientált magyar
mézágazat és a méhészek megélhetése szempontjából kulcskérdés, hogy az európai
piacokon uralkodó, tisztességesnek nem nevezhető versenyfeltételek újra egyenlők
legyenek az unión belül megtermelt és az unión kívül előállított méztermékek között –
mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős
államtitkára vasárnap a XXXVI. Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozón
Jászberényben a minisztérium közleménye szerint.
Feldman Zsolt ismertette: a 15-30 ezer tonnás hazai méztermelés kétharmad részét Nyugat-
Európába exportálják, így nagyon fontos az uniós piacon a tisztességes versenyfeltételek
megléte. Ezek ma nem biztosítottak, 160-190 ezer tonna Európán kívüli, harmadik országból
érkező importtal versenyeznek az évente 10-20 ezer tonna mézet exportáló magyar méhészek.
Úgy folytatta: a rendkívül olcsó hamisított ázsiai termékek és az ukrán méz szorítják ki a
magyar mézet az exportpiacokról, csökkentve ezzel a hazai értékesítési árakat is. Az európai
gazdaság gyengélkedése érződik az uniós mézfogyasztásban, nőtt az alacsonyabb minőségű és
olcsóbb árfekvésű mézkeverékek iránti kereslet, ami nem kedvez a magyar méznek. A
legfontosabb feladat ezért folytatni azt a munkát, amely arra kényszeríti az európai
döntéshozókat, hogy konkrét uniós szabályok megalkotásával védjék meg az európai
méztermelést és az európai mézfogyasztókat. Ennek a munkának fontos eleme, hogy az
Országos Magyar Méhészeti Egyesület 11 EU-tagország 14 szervezetével közösen
antidömping panaszt nyújtott be a Kínából Európai Unióba érkező mézre – tette hozzá. Az
államtitkár beszélt arról is, hogy az Európai Unió úgynevezett autonóm kereskedelmi
intézkedéssel hozzáférést biztosít az ukrán gazdaságnak az EU piacához, de az
európai mezőgazdasági szektor határozott fellépésére az Európai Bizottság
vészfékmechanizmust vezetett be több különösen érzékeny mezőgazdasági termékre, így a
mézre is. Mihelyst ennek behozatala meghaladja a 44,4 ezer tonnát, még a nyár folyamán
automatikusan vámot kell majd fizetni az ukrán import után – olvasható a közleményben.
Az államtitkár a fogyasztók érdekeinek szem előtt tartásával kapcsolatban kiemelte, hogy Magyarország kezdeményezésére változnak az uniós mézjelölési szabályok
Legkésőbb 2026-tól mindenhol az unióban fel kell tüntetni a mézkeverékek csomagolásán az
össze származási országot, az arányok százalékos megjelölésével. Tájékoztatása szerint a
méhészek piaci nehézségei miatt felértékelődött az elmúlt években indított ágazati támogatási
programok szerepe. 2023 és 2027 között a szektor a magyar költségvetési forrással együtt
mintegy 15,6 milliárd forint célzott ágazati támogatásban részesül. Az EU-ban először
Magyarország vezetett be állatjóléti támogatást a méhészeknek, méhcsaládonként évente 15
eurónak megfelelő összeget, ezzel is segítve az egészséges méhállományok fenntartását és a
méhészágazatot. Emellett 5 éve kapnak a hazai méhészek úgynevezett méhegészségügyi
támogatást, amelyet 1 millió méhcsalád után igényelnek évente a méhészek, ennek mértéke
1000 forint méhcsaládonként. A legfontosabb piaci tartalékot a jelenlegi helyzetben a magyar
fogyasztók jelentik, az elmúlt években megduplázódott és fejenként 1 kilogrammra
emelkedett éves fogyasztás további növekedése, a méz „minél mindennapibb élelmiszerré
válása”, az egészségtudatos táplálkozást folytatók számának bővülése, a helyi termelőktől
történő mézvásárlás ebben komoly szerepet játszhat – közölte az Agrárminisztérium.
Forrás: Trade Magazin
