Varga Máté elmondta, hogy a tavaszi fagyok és a nyári jégkárok jelentős mértékben érintették a borvidékeket, több száz hektár szőlőterületet érintve. Ennek ellenére a szakember szerint az idei termés összességében jobb lesz, mint a tavalyi, bár hangsúlyozta, hogy nem minden régióban várható magas terméshozam. A tartós hőhullámok különösen megviselik a fiatalabb ültetvényeket, ahol a növények nem képesek elegendő vizet felvenni, ami az alsó levelek sárgulásában és a bogyónövekedés csökkenésében mutatkozik meg.
Az alelnök kiemelte, hogy a később érő szőlőfajták, mint a rajnai rizling vagy a cabernet sauvignon, továbbra is ősszel kerülnek betakarításra. Ezek a fajták szeptember végén vagy október elején érik el az optimális érettségi állapotot, ami lehetővé teszi a kevésbé alkoholos, gyümölcsösebb vörösborok előállítását, amelyek jól illeszkednek a piaci trendekhez és a fogyasztói szokásokhoz.
A korai szüreti időszak új logisztikai és munkaerő-gazdálkodási kérdéseket vet fel a borászatok számára. A szokásosnál korábban kezdődő szüret miatt a pincészeteknek előbb kell felkészülniük a szüreti szezonra, ami többletköltségeket és szervezési nehézségeket jelenthet. Ugyanakkor a korai szüret lehetőséget is teremt a borászok számára, hogy gyorsabban reagáljanak a piaci igényekre, és friss, új évjáratú borokkal rukkoljanak elő.
Összességében Varga Máté szerint a 2024-es év két-három héttel korábban kezdődő szüreti időszaka kihívásokat és lehetőségeket is rejt a magyar borászok számára. A globális éghajlati változások és a helyi időjárási viszonyok egyre nagyobb hatást gyakorolnak a mezőgazdasági termelésre, így a borászatoknak is alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez, hogy fenntarthassák termelésüket és piaci pozícióikat.
Forrás: Trade magazin
