Az egyesület uniós szinten szeretné elérni, hogy a fogyasztási cikkekbe ne kerülhessenek az emberi szervezetre nézve bizonyítottan káros és mérgezőnek minősített anyagok. A Covid-járvány óta ugyanis az emberek több csomagolt és feldolgozott élelmiszert, több műanyagot használnak, így a mérgező vegyi anyagoknak való kitettségünk igen aggasztó.
Hogyan kerülünk kapcsolatba a mérgező vegyi anyagokkal?
Az emberi szervezettel érintkező mérgező vegyi anyagok közül a biszfenol vegyületcsalád az egyik legnagyobb mennyiségben gyártott kemikália, évente hozzávetőlegesen több mint 3 millió tonnát állítanak elő belőle a világon. Polikarbonát műanyagok és epoxigyanták előállítására használják. Ezeket az élet számos területén alkalmazzák, nagy mennyiségben használja az élelmiszeripar is: étel- és italtárolók, üdítőitalos és ásványvizes palackok, ételhordók, műanyag edények és más élelmiszer-csomagolóanyagok vagy az epoxigyantában fém konzervdobozok bevonataként.
A biszfenolok azért kerültek a figyelem középpontjába, mert kioldódhatnak a csomagolásból a használat során, ráadásul a hosszas tárolás, melegítés, napsugárzás, mikrohullámok még fokozhatják is a kioldódó mennyiséget. Az eredeti biszfenol-A (BPA) vegyület mellett új anyagok is megjelentek, amiket az ipar a törvényi tiltások miatt egyre növekvő mennyiségben helyettesítésre használ: ilyen például a biszfenol-S és a biszfenol-F. Az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) besorolása szerint a BPA, a BPS és a BPF mind „különös aggodalomra okot adó anyag”.
A biszfenolok ártalmas hatásai
A biszfenolok már egész alacsony dózisban is felboríthatják a hormonrendszer működését, károsíthatják a termékenységet. A hormonrendszeren keresztül befolyásolhatják a testi folyamatokat: a növekedést, a sejtregenerálódást, a magzati fejlődést, az energiaszintet és a reprodukciót. Továbbá olyan hormonális zavarokért felelősek, mint a korai serdülés, az elhízás, és a fejlődő idegrendszerre is kockázatot jelentenek. Mivel károsan befolyásolják az anyagcsere-folyamatokat, felelőssé tehetők cukorbetegség, asztma, szívbetegségek kialakulásáért. Terhes nőknél a BPA behatol a placentába, ezáltal a magzat szervezetébe is.
A mérgező vegyi anyagokkal kapcsolatban egy szándék- és viselkedésbeli szakadék létezik az egyének szintjén: az emberek törődnek a problémával, de még nem képesek megváltoztatni a viselkedésüket. Nem képesek elkerülni a kockázatokat, részben az információhiány miatt – mondja Dénes Júlia, a Tudatos Vásárlók Egyesületének vegyész szakembere. Ezért a fogyasztók tudatosságának növelése a legmérgezőbb vegyi anyagokkal kapcsolatban elengedhetetlen.
A hormonrendszert károsító biszfenolok számos egészségügyi problémát okozhatnak a velük való érintkezés után akár évekkel is. Az Európai Unió 2011-től tiltja a használatukat cumisüvegekben, 2018-tól más, gyerekeknek készült termékekben, 2020-tól pedig a pénztári nyugták nyomtatására használt szalagoknál vagy a parkolójegyekben. Az élelmiszer-csomagolóanyagokban csökkentették a kioldódási határértéket.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete a ToxFree Life for All keretében javaslatot tett az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló uniós rendelet felülvizsgálatára és a biszfenolok átfogó betiltására. Az egyesület a biszfenolok kapcsán a lehető legszigorúbb szabályozást támogatja, ahol a biszfenol-A-t hasonlóan káros hatású vegyületekkel nem helyettesíthetik a gyártók (BPS, BPF). Támogatja a nyomon követési és jelentési kötelezettségek bevezetését is az újrahasznosított anyagokból készült élelmiszer-csomagolásokban, hogy a biszfenolok véletlenszerű jelenléte kiszűrhető legyen.
A javasolt tilalom elsősorban az élelmiszer- és italdobozokra vonatkozna, de magába foglalná az élelmiszergyártásban használt konyhai eszközöket, étkészleteket és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő egyéb eszközöket is.
Forrás: foodinform.hu
