Az Európai Bizottság 2014 óta alkalmazza a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatót (DESI) a tagállamok digitális fejlődésének, illetve az EU általános digitális teljesítményének nyomon követésére. A DESI-ről minden éveben jelentés készül, amely ismertetőket és elemzéseket tartalmaz az egyes tagállamokról. A DESI a következő dimenziókban vizsgálja a tagállamok digitális fejlettségét: humán tőke, internet-hozzáférés, digitális technológiák integrálása és digitális közszolgáltatások. A DESI mutató a tagállamokat digitalizációs szintjük szerint rangsorolja, kiinduló helyzetük alapján elemzi az elmúlt öt évben elért előrehaladást. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2022. évi mutató alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között csupán a 22. helyen áll.
A jelentés szerint Magyarország előrehaladása az elmúlt években hozzávetőlegesen az uniós átlagnak megfelelő ütemben zajlott, összességében azonban megállapítható, hogy az uniós átlagtól minden vetületben elmarad.
Ahogyan az előbbi ábrán is látszik, az említett dimenziók közül a digitális technológiák integrálásában a legnagyobb hazánk lemaradása, az uniós országok között a 25. helyen áll. Az elmúlt évekhez képest több mutató is javult, ennek ellenére sajnos azt kell megállapítanunk, hogy a magyar vállalkozások többsége nem használja ki a digitális technológiát.
A hazai vállalkozások nagyon gyengén teljesítenek a technológiaátvételre vonatkozó mutatók tekintetében. A KKV-k 34%-a rendelkezik legalább alapszintű digitális intenzitással, ami messze elmarad az EU-átlagtól (55%). Az alaptechnológiákat (pl. elektronikus információcsere, elektronikus számlázás, közösségi média használata) nézve is jelentős a lemaradás, a fejlett(ebb) technológia pedig alig van jelen: mesterséges intelligencia csupán a vállalkozások 3%-ánál, Big Data pedig 7%-ánál. A felhőalapú szolgáltatások esetében valamivel jobb a helyzet, 21% veszi igénybe őket.
Nagyon fontos ezen mutatók javítása, hiszen „A digitális évtizedhez vezető út” nevű programban 2030-ra igen jelentős célokat tűztek ki annak érdekében, hogy a gazdaság minden egyes ágazatában átfogó és fenntartható digitális átalakulás valósuljon meg. Mindez nélkülözhetetlen az Unió, illetve az egyes tagországok versenyképességének megőrzéséhez, növeléséhez.
Kép forrása: Európai Bizottság
Az alap- és a fejlett technológia széleskörű használatára, valamint a versenyképesség növelésére remek lehetőség különböző szoftverek használata. Ilyen a Seacon Europe által kifejlesztett QST (Quality – Safety – Tracebility) nevű szoftver, amely, mint a neve is tükrözi, támogatja a minőségbiztosítást, az élelmiszerbiztonságot és a nyomonkövethetőséget – beleértve a termékbeépülés – és termékéletút-követést is. Ez a Magyarországon egyedülálló megoldás a „termőföldtől az asztalig” teljes körű informatikai támogatást biztosít ahhoz, hogy a döntéshozóknak elegendő információ álljon rendelkezésükre a minőséggel és biztonsággal kapcsolatos paraméterekről. A döntéshozókhoz tartoznak a mezőgazdasági termelők, az élelmiszeripari feldolgozók, a fogyasztók és a hatóságok is.
Amint látjuk, ez a szoftver összekapcsolja a mezőgazdaságot, a feldolgozóipart, a kereskedőket a hatóságokat és lakosságot, tehát valóban számottevően növelhetők vele az egyes mutatók a DESI-n belül. Ráadásul ez valóban olyan ágazat, ahol rengetegen tevékenykednek, hiszen Magyarország hagyományosan mezőgazdasági termelést folytató ország, köszönhetően a természeti adottságainak. A megtermelt javak döntő hányadát az országon belül dolgozzák fel, így jelentős a feldolgozóipara is, mindemellett számottevő a nyersanyagok, valamint az élelmiszeripari félkész és késztermékek exportja is. Ha ezek az információk elektronikusan, gyorsan, bármikor és bárhonnan elérhetők, az a hatóságok munkáját is nagyban megkönnyíti. A fogyasztók bekapcsolása az információáramlásba pedig mobilapplikáció segítségével lehetséges, amelynek használatával igazán fontos, releváns és hasznos információkhoz juthatnak. Többek között egy kattintással megtudhatják az élelmiszerek pontos eredetét és összetételét, de ugyanúgy információt kaphatnak az élelmiszerek minőségmegőrzési idején túli fogyaszthatóságáról, vagy a csomagolás helyes szelektív gyűjtéséről.
A szoftver széleskörű használata ezen túlmenően nagyban hozzájárul a fenntarthatósági célok, valamint a körforgásos gazdaság célkitűzéseinek eléréséhez is.
Bővebben a DESI-ről itt olvashat.
