A 2023-as évben a hazai gyümölcsültetvények területe meghaladta a 83 ezer hektárt, zöldségféléket szabadföldön 80 ezer hektáron, hajtatásban pedig kb. 3100 hektáron termesztettek Magyarországon. Gyümölcsnél a teljes terület az előző évhez képest dinamikus egyensúlyban maradt, zöldségeknél 1,4 ezer hektáros növekedés volt tapasztalható. Hozzá kell tenni, hogy hosszabb időtávon szinte minden gyümölcsfaj termőterülete folyamatosan csökken, a zöldségágazat viszont sokkal stabilabban áll a lábán. A zöldség-gyümölcs ágazat idei összesített termelési értéke 300 milliárd Ft körül lesz – a tavalyi, rendkívül aszályos évet követően általánosságban jobb termés volt idén, annak ellenére, hogy a tavalyi aszály és a tavaszi fagyok komolyan sújtották az ültetvényeket.
– Az utóbbi három évről mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy ezek „normális” évek lettek volna. Kezdődött a COVID-19 járvánnyal, ami az ágazatot a munkaerő korlátozott mozgása, valamint az átmenetileg lezáródó és csak lassan újra megnyíló szállítási útvonalak révén érintette leginkább. A járványt követően az időlegesen lelassuló gazdaság visszatérő aktivitása 2021 végére egy természetesnek tűnő inflációs hullámot generált, amiről minden gazdasági szakértő úgy nyilatkozott, hogy ez a helyreállítási szakaszban teljesen normális, sőt, ez mutatja igazán, hogy alvástól elgémberedett tagjaikat az egészséges szektorok most nyújtóztatják ki. Ezt az inflációs hullámot találta telibe Oroszország ukrajnai inváziója, ami már önmagában is bizonytalanságot generált, és erre jöttek még rá a szankciók, kereskedelmi korlátozások és egyéb intézkedések hatásai, amelyek elsősorban az energiaárakat drágították, és azokon keresztül gyakorlatilag mindent. Másodsorban az inputanyagok (műtrágyák stb.) árait is növelték. Ezek a behatások összességében mintegy 50-60%-kal növelték a termelési költségeket szűk két év (2021-ről 2022-re) leforgása alatt, bár itt ágazatonként és költségnemenként igen nagyok az eltérések. Nehezebben voltak elérhetők az inputanyagok, meghosszabbodtak a rendelési idők – informálja lapunkat dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.
Elmondása szerint az inflációs gazdasági környezet a fogyasztói hozzáállásban is alapvető változásokat hozott, az emberek jobban megnézik, hogy mire költenek. Véleménye szerint ez nem hazai jelenség, Nyugat-Európára ugyanúgy jellemző, még a legfejlettebb uniós tagállamokban is jelentős visszaesés következett be a zöldségek és gyümölcsök értékesítésében.
– A hajtató kertészetek a mezőgazdaság „nehéziparának” számítanak, vagyis óriási a beruházási igény (ezért képesek négyzetméterenként 60 kg paradicsomot termelni évente), aminek a hitelkamatok drasztikus emelkedése finoman szólva sem kedvezett. A boltokban járva a fogyasztó természetesen elsősorban az árcédulákkal szembesül, a fenti folyamatokkal a termelők találkoznak – teszi hozzá dr. Apáti Ferenc.
Borúra (cseppnyi) derű
A szektort érintő számos negatív tényező mellett pozitív események is történtek. A tavalyi év utolsó negyedévében ilyen volt a földgáz és az elektromos energia árának csökkenése, valamint a műtrágyák árának jelentős mérséklődése. Befejeződött az MNB kamatemelési ciklusa is, bevezetésre került a kamatstop, melynek okán talán a pénzügyi piacokon is nagyobb nyugalomban lehet reménykedni. Az idén az inflációs ráta az év közepi csúcs után a nyár végétől kezdve folyamatosan csökken, és a forint lassú erősödése is reménykeltő.
– A 2023-as esztendő nagy jelentőséggel bírt az új uniós költségvetési ciklusban alkalmazandó KAP Stratégiai terv támogatásokra vonatkozó részletes szabályok és pályázati felhívások vonatkozásában. Ez mind a termelők, a TÉSZ-ek, feldolgozók számára fontos, a működés alapvető kereteit meghatározó tényezőrendszer – avat be a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.
Arra is rámutat, hogy az idei évben jelentkező legfontosabb kihívások között vannak évek óta változatlanok, és vannak olyan váratlan, előre nem látott hatások is, amelyek 2022 során kerültek előtérbe.
– A munkaerő kérdése, az öntözés kihívásai régóta meglévő feladatai az ágazat szereplőinek. A gazdasági környezetünk változása miatt fókuszba került az energiaköltségek alakulása, és a beruházásokat akadályozó magas hitelkamatok. A termelői értékesítői szervezetek beruházási programjain keresztül volna lehetőség további fejlesztéseket végrehajtani 2024-ben is, amelyek részei a hatékonyságunk növelésének, kapacitásunk bővítésének, hozzájárulhatnak az ágazat fejlesztéséhez. Ugyanakkor ezen beruházásokhoz jelenleg nincsen elérhető költségű banki finanszírozás, így rövid távon nem biztos, hogy minden lehetőséget képesek vagyunk kihasználni – jegyzi meg a szakember.
A tettek mezején
Dr. Apáti Ferenc úgy véli, a jövőre nézve akkor van esélyünk a versenyképes gazdálkodásra, amennyiben hatékonyan termelünk és szervezetten értékesítünk. A hatékony termelés magas fajlagos hozamokat és a piac által megkívánt minőséget jelent, ennek alapja a korszerű szaktudás. Fontosnak tartja azt is hangsúlyozni, hogy hatékonyan termelni a zöldségtermesztésben csak öntözött körülmények között vagy hajtatóberendezésekben lehet.
– Az öntözésnek a gyümölcstermesztésben is „alapnak kell lennie” gyümölcsfajtól és hasznosítási iránytól függetlenül, míg a frisspiaci célú gyümölcstermelésben a versenyképesség alapja lesz az öntözésen túlmenően a jéghálótakarás és a fagyvédelem, vagy egyes esetekben (pl. cseresznye, szamóca) az esővédő fóliatakarás is. A jövőben a káros időjárási hatások ellen magas fokon védett, korszerű, intenzív ültetvények telepítésére kell törekednünk. A szervezettségben is jelentős előrelépésre van szükségünk, mert – a versenytársak vagy a vevők viselkedésével ellentétben – a jelenlegi elaprózott értékesítésünk, a szervezetlenségünk a legfőbb okozója annak, hogy gyakran 10–30%-kal alacsonyabb árakat kell elszenvedünk, mint ami az adott piaci helyzetből „kihozható” lenne – zárja gondolatait az elnök.
Forrás: Trade magazin
